#kenyérbevágása
Nem olyan régen meséltem nektek egy picit a kenyér történelemről. Ezt a gondolatot szeretném ma picit folytatni.
Régen közös kemencében sütötték az emberek a kenyeret, és minden család kapott egy meghatározott időt a kemence használatára.
Mivel sok ember használta egyszerre a kemencét, így meg kellett jelölni a kenyereiket. Minden családnak volt saját jelölése. Vagy a bevágás volt egyedi vagy díszítették a kenyereket, akár egy mintával ami a családra volt jellemző, akár a család kezdőbetűit rajzolták a kenyérre. Ez volt az eredete a technikának, úgynevezett "pontozás", amit sok helyen olvashattok.
Király Rolandnak volt egy nagyon érdekes megosztása, ami arról szólt, hogy nem csak a kenyeret jelölték meg a családok, henem a lisztes zsákot is. A színes csíkok azt jelölték a zsákokon, hogy a családnak mekkora volt a földje, illetve azt is, hogy mivel volt bevetve. Ez olyan büszkeségi rangsor volt.
Az értékes jelölt zsákokat a helyi templom padlásán tárolták. Minden családnak meg volt az akasztója, amire a füstölt árút akasztotta illetve a zsáknak a helye. Sosem loptak egymástól, de ha mégis megtették volna, akkor a teljes kiközösítés várt rájuk ami a legnagyobb szégyen volt egy mélyen hívő faluban.
A kenyér bevágása és díszítése egy hatalmas kreatív művészeti forma lett. Azonkívül hogy szép volt és a megkülönböztetésre is szolgált, a kenyér tészta emelkedését is elősegítette. Az akkori nagy tudású pékek elkezdtek kísérletezni a vágási technikákkal, hogy ha így meg úgy vágják a tésztát, akkor merre dől, esetleg milyen irányba emelkedik a kenyér.
Ha a kenyér nincs bevágva, de szuperül van formázva és sütve, akkor nem feltétele az emelkedésnek a bevágás, mert ha sikerült ügyesen formázni a tésztát, akkor az egyenletes feszültség a kenyér felületén eloszlik, és a kenyér egyenletesen fog emelkedni minden irányban. Ha bevágjuk a kenyerünket, akkor a vágat segít csökkenteni a feszültséget a kenyérnek, de nem szűnteti meg teljesen, mivel vannak még más tényezők is, de ez biztosan vonzóvá teszi a kenyér végső külalakját. A külső kéreg enyhébben nedves, mint a tészta alatti rész, így mikor elkezdjük sütni a tésztát, a külső héj kezd el száradni. Viszont ha sütés előtt bevágjuk a tésztát, akkor a nedves belső tészta kerül felszínre. Mikor elkezd sülni a kenyér, akkor a külső réteg szárad gyorsabban, mint a nedvesebb belső tészta. A belső tésztának így több ideje lesz, hogy emelkedjen mielőtt megszáradna, és így lehetővé fogja tenni a teljes kenyér számára az emelkedést, mielőtt megrepesztené a teljesen száraz héját.
Ha szeretnétek, hogy holnap folytassam a bemetszési technikát, kérlek jelezzétek felém itt. 🙂
Nagyon szépen köszönöm ha elolvastad.
Fruzsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése